* A vákuumszárítás során a hengerben lévő nyomás mindig alacsonyabb, mint a légköri nyomás, a gázmolekulák száma kicsi, a sűrűség alacsony, az oxigéntartalom pedig alacsony, így a könnyen oxidálódó gyógyszerek száríthatók, és csökkenthető az anyagok baktériumos szennyeződésének esélye.
* Mivel a nedves komponens hőmérséklete a párologtatási folyamatban arányos a gőznyomással, vákuumszárításkor az anyag nedves komponense alacsony hőmérsékleten elpárologtatható az alacsony hőmérsékletű szárítás elérése érdekében, ami különösen alkalmas hőérzékeny anyagokkal rendelkező gyógyszerek előállítására.
* A vákuumszárítás kiküszöbölheti a légköri forró levegős szárítás által könnyen előidézett felületi keményedési jelenséget, mivel a vákuumszárító anyag és a felület közötti nyomáskülönbség nagy, a nyomásgradiens alatt a víz gyorsan a felszínre kerül, így nem következik be felületi keményedés.
* A vákuumszárítás során az anyag belseje és külseje között fellépő kis hőmérséklet-gradiens miatt a nedves komponens a fordított ozmózisnak köszönhetően függetlenül mozoghat és összegyűlhet, hatékonyan leküzdve a forró levegős szárítás okozta elválasztási jelenséget.






























